A női minőség elsősorban befelé forduló minőség. Ha a nő nem érzi jól magát a bőrében, akkor elindul befelé… egyre mélyebben és mélyebben kutakodik önmagában. Rálel az intuíciójára és elindul abba az irányba, amerre az érzései viszik. Elkezd foglalkozni önmagával, elkezd válaszokat keresni és ezáltal fejlődni, elkezdi élni a női minőségét és elindul az önmegvalósítás irányába, hogy meg tudja élni a női mivoltának kiteljesedését és a szabadságát.
Ezek a próbálkozásai kezdetben kisebb-nagyobb hullámzásokkal, változó amplitudóval nyilvánulnak meg az érzéseiben és fizikai életében egyaránt.
Ha a szárnypróbálgatásaiban és nőiességének kiteljesítésében a férfi nem támogatja, hanem csak megmosolyogja a kísérletezését, vagy kigúnyolja, cikizi a spirituális útját és nem biztosítja számára a lelki-érzelmi hátteret, hogy megélje önmagát és kibontakozzon, akkor a nő előbb utóbb elfordul a férfitól. Ha pedig a férfi – féltékenységből, frusztrációiból, kisebbségi komplexusából vagy bármilyen más félelméből kifolyólag – kifejezetten gátolja őt ennek a belső folyamatának megélésében, akkor a nő bezárja a szívét előtte. A nő elkezd vágyódni egy olyan férfi iránt, aki segíti és támogatja őt a szárnyalásában, az önmegvalósításában és a lelke hívásának követésében, a női minősége szabad megélésében és a nőiessége kiteljesedésében.
Ha a nő azt érzi, hogy a férfi támogatja és bátorítja, akkor elkezd kibontakozni és szárnyalásában magával húzza a férfit, mert a nőnek szüksége van a férfira és nem akar egyedül repülni.
Az Isteni intuíció, a női lélek hangja annyira felerősödik a nőben, hogy a félelmeitől kezdve, a logikai észérvekig, mindent elnyom! A nő ösztönösen elkezdi vágyni és követni a lelkét és ha ennek a férfi bármilyen formában gátat próbál szabni, akkor a nő inkább elmegy, még akkor is, ha valahol mélyen még szereti a férfit. A férfi ekkor kezd észbe kapni és elkezd a nő után rohanni, próbál belekapaszkodni, de ekkor már késő, mert a nő lezárt. (Sok történetet írtak és filmesítettek már meg arról, hogy a férfi későn ébredt; mert a férfiak valahogy mindig később érnek például tiniként is.)
Az ilyen párkapcsolati mintákban – ahol a férfi nem támogatja a nőt – mind a nő, mind pedig a férfi gyerekkorában egy patriarchális, elnyomó és nem támogató apa, illetve apai minőség áll a háttérben.
A nő, aki egy ideig megszokásból (mert otthon is ezt látta) tudattalanul működtette a nagyanyai és anyai vonalról hozott generációs mintáit: dolgozott, háztartást vezetett, gyereket nevelt, kiszolgált és automatikusan alárendelődött a férfi és a családja igényeinek, annyira erősen elkezdi érezni a lelke hívó hangját, hogy nem akarja tovább vinni ezt a rossz mintát, nem akar tovább olyan férfi mellett élni, aki nem támogatja, nem segíti a kiteljesedését és hasonló módon működik mint a saját apja.
A nem támogató férfi mellől a nő akkor is tovább megy, ha még szeret… Annyira vágyja a lelke a fejlődést, az új és magasabb szintű kapcsolódást, hogy nem tud tovább maradni. A régi női másodrendű és alárendelt minőséget már jól ismeri… ismeri a dédanyái és nagyanyái, ismeri az anyai mintázatában… Ő viszont nem akarja már ezt a negatív generációs mintát tovább vinni, nem akarja tovább adni a gyermekeinek. Ki akar szállni a karmikus mókuskerékből, fel akarja vállalni önmagát és az Istennői minőségét.
Ha a férfi későn ébred, akkor már csak a következő kapcsolatában lesz esélye a változtatásra. Ez által tanulja ugyanis, hogy milyen következményei vannak annak, hogyha nem támogatja vagy kifejezetten gátolja a párját az önmegvalósítás útján, a női minőségének kiteljesedésében, akár félelemből, frusztrációból vagy oda nem figyelésből.
Ha a férfi biztonságos és stabil medret biztosít a női víz minőségnek a szabad folyásában, áramlásában, akkor a nő lágyan és gyengéden simogatja, alakítja a kettőjük kapcsolatát – mint a víz a medret – és csodálatos egységet tudnak létrehozni, mert a víz a mederben tud biztonságosan áramolni, a meder pedig kiszárad víz nélkül.
evima
